Milyen tényezők tükrözik az emlődaganat viselkedését és kezelhetőségét?

Prognosztikus és prediktív tényezők

Az alábbi jellemzők a műtét előtt elvégzett vizsgálatokkal, vagy az után a műtéti anyag szövettani elemzésével állapíthatók meg. Ezek a tényezők együttesen befolyásolják a betegség lefolyását, önmagában egyik tényező sem ad elegendő információt az adott daganat viselkedéséről.

Hagyományos, az emlődaganat kimenetelét befolyásoló (prognosztikus) tényezők:

  • a daganat mérete: az emlőből eltávolított szövetben a patológus (a szövettani vizsgálattal foglalkozó orvos) részletes vizsgálat során megméri szabad szemmel és mikroszkóp segítségével egyaránt a daganat által “átszőtt” terület méretét. A daganat méretét milliméteres pontossággal adja meg, hiszen ezt a mammográfus, sebész, onkológus, sugárterápiás orvos részvételével a munkacsoport (“emlő team”) a további kezelés megtervezéséhez számításba veszi. Minél kisebb méretű az elváltozás, annál kedvezőbb a betegség viselkedése, annál kisebb veszélye van a későbbi kiújulásnak, és ennek megfelelően annál kevésbé van szükség a műtétet kiegészítő kezelésekre.
  • a daganatos sejtek osztódó képessége (grade)
  • A daganat e jellemzőjét ugyancsak a patológus állapítja meg a mikroszkópos kép alapján: három fokozata van, amelyet számokkal jelöl (1-3). Minél magasabb érték jellemző az adott daganatra, annál agresszívebb viselkedésű elváltozásról van szó.
  • “nyirokér/vérérinvázió”:
  • érinváziónak nevezik azt, amikor a daganat betör az erek belsejébe. Ezáltal lehetővé válik, hogy a daganat más szervekbe is eljusson (áttétet formáljon). Ennek egyik formája, amikor a daganat a nyirokereken át nyirokcsomó áttétet ad. Az érinvázió jelenléte ugyancsak mikroszkópos vizsgálattal állapítható meg.
  • a daganat által érintett nyirokcsomó száma:
  • Az emlőrák a daganatot ellátó nyirokerek útján adhat nyirokcsomó áttétet. A daganat nyirokkeringésének első “állomása” az őrszem nyirokcsomó (angolul sentinel nyirokcsomó). Általánosan elfogadott nézet, hogy az őrszem nyirokcsomó állapota tükrözi a nyirokcsomó áttét helyzetet. Ha daganatot nem tartalmaz, valószínűleg más nyirokcsomókba sem került daganatsejt, ha áttétes, akkor a többi nyirokcsomóban is lehet áttét. Ugyanakkor ennek vizsgálata (negatív esetben) feleslegessé teheti a további nyirokcsomók (hónalji nyirokcsomók) eltávolítását. Az emlőműtét során eltávolított nyirokcsomót vagy nyirokcsomókat a patológus részletesen megvizsgálja, hogy láthatóak-e bennük daganatos sejtek. Ha tartalmaz daganatos sejteket a nyirokcsomó, akkor nyirokcsomó áttétről beszélünk. Ha a nyirokcsomók (vagy az őrszem nyirokcsomó) nem tartalmaznak áttétet, ez kedvező jel.
  • hormon receptorok:
  • az emlőrák esetén az ösztrogén és a progeszteron nevű hormonok receptorait vizsgálják. A receptorok kifejeződését a sejtmag festődése alapján lehet értékelni. A pozitív sejtek arányát az összes sejthez viszonyítva adják meg. Minél magasabb a százalékos érték, annál inkább függ a daganat a hormonok hatásától, és többnyire annál szelídebb viselkedésű daganatra kell számítani. A hormon receptor helyzet a betegség kezelésre várható válaszát is tükrözi, ugyanis a magas százalékos értékekkel rendelkező daganatok jobban reagálnak az úgynevezett hormonterápiás kezelésekre, melyek a hormonhatás csökkentését, elvonását jelentik.
  • HER2: A HER2 nevű receptor túltermelése az emlőrákok 10-20%-ban mutatható ki. A HER2 a sejtek felszínén helyezkedik el, jelenléte a sejtek gyors osztódását szolgálja, ami a daganat gyors növekedéséhez, terjedéséhez vezet. Ennek megfelelően a HER2 receptor nagy mennyiségű jelenléte agresszív viselkedésű daganatra utal. Napjainkban az ilyen (HER2 receptorokat nagy mennyiségben tartalmazó) tumorok esetén igen hatékony, a receptor bizonyos részein ható gyógyszerek alkalmazására van lehetőség, ami jelentősen javítja a beteg gyógyulási esélyét.

Új, az emlődaganat kimenetelét befolyásoló (prognosztikus) tényezők:

Az alábbi jellemzők nagyon fontos információt adnak a beteg egyénre szabott kezeléséhez:

  • az emlőrák felfedezésének módja:
  • Mint tudjuk, a mammográfiás szűrésen történő részvétellel csökkenthető a daganatos halálozás. A mammográfiás emlőszűrés lehetővé teszi, hogy az emlőrákot fejlődése kezdetén (ahogy Tabár László professzor nevezi “baby rák” korban) ismerjék fel. Általános felismerés, hogy a “baby rákok” más természetűek, mint a tünetet adó több cm-es daganatok. Az előbbiek néhány mm-es méretük mellett nyugodt szövettani képet mutatnak (alacsony grade, hormon receptor pozitív, a nyirokcsomó áttétek vagy érinvázió hiánya). Számos tanulmány igazolta, hogy az emlőrák szűréssel történő felfedezése önmagában, a daganat stádiumától vagy szövettani jellemzőitől függetlenül kedvező kimenetelt jelent. A Szegedi Emlőcentrumban, 584 beteg részvételével és átlag 5 éves után követéssel végzett elemzés is azt mutatta, hogy azoknál a hölgyeknél, akiknek daganatát mammográfiás szűrővizsgálattal fedezték fel, kiújulás nem jelentkezik. A mindennapi gyakorlatban nagy szerepet tulajdonítunk annak az információnak, hogy a daganatot a mammográfiás szűrés keretében vagy tünet alapján ismerték fel, és ezt a beteg ellátásában is felhasználjuk.
  • a mammográfiás megjelenési kép:
  • A mammográfiás vizsgálat során az emlőről készült felvételt megtekinti a radiológus (képalkotó módszereket diagnosztikus és terápiás célból használó orvos) és a látott elváltozást különböző csoportokba sorolja. Az utóbbi években vált ismertté, hogy bizonyos megjelenési képek (pl. csillag alakú tumor árnyék) kedvező, míg mások (pl. öntvényszerű meszesedés) a betegség kedvezőtlen kimenetelével társulnak. A beteg műtét utáni kezelésében ezt az információt is hasznosítjuk.
  • több gócban elhelyezkedő daganat és tumor kiterjedése:
  • több gócban jelentkező daganat esetén fontos megadni a beteg emlőállomány teljes méretét. Ismeretes, hogy a több tumoros góccal járó emlődaganat agresszívebb viselkedésű, mint az egy gócú elváltozás.

Műtéti eljárások az emlőrák kezelésében ›